Mit tehetünk?
Talán a legfontosabb meglátásunk: nem másolni kell Európát, hanem megérteni mitől működik.
Más Ausztria, Németország, Finnország, Hollandia, Szlovénia vagy Észtország rendszere. Más a jog, más a finanszírozás, más a történelmi fejlődés. Ebből következik, hogy Európa nem egyetlen önkéntes tűzoltói modellt kínál, hanem több bizonyítékot arra, hogy az önkéntesség modern mentési rendszerben is működőképes.
Ebben a modellben az önkéntesek egyenrangú szereplői a tűzoltási-műszaki mentési rendszernek, alapvetően ők az első beavatkozók. Az országok abból indulnak ki, hogy az idő a beavatkozásokban a legfontosabb tényező.
Mi az, ami szinte mindenhol közös?
- Az önkéntes tűzoltók szerepe stratégiai jelentőségű.
- A képzés egyre kevésbé egyszerű tanfolyamok sorozata.
- Növekszik a modularitás és a digitális tanulás szerepe.
- Egyre fontosabb a kompetencia fenntartása és mérése.
- A helyi kockázatokhoz igazodó specializáció felértékelődik.
- Az önkéntesek idejét figyelembe kell venni.
- Az önkéntes és hivatásos tűzoltók együttműködésének közös szakmai nyelvre van szüksége.
És mi a magyar sajátosság?
Magyarországon is jelentős önkéntes tűzoltói kapacitás áll rendelkezésre. A CTIF összehasonlító adatai alapján a tűzoltói létszámon belül az önkéntesek aránya magas. Ezek azonban nem részei a rendszernek, sem jogi, sem gyakorlati, sem technikai értelemben.
Vagyis nem feltétlenül az a legnagyobb probléma, hogy kevés az önkéntes.
A kérdés inkább az: hogyan alakítsuk át ezt a jelentős társadalmi erőforrást mérhető, fenntartható és a mentő tűzvédelemben még jobban hasznosítható képességgé?
A „Magyar ÖTE 2035” modell
Erre egy lehetséges válasz a háromszintű rendszer.
1. Ember Minden beavatkozó rendelkezik egyéni kompetenciaprofillal.
2. Szervezet Minden ÖTE rendelkezik bizonyított képességprofillal.
3. Terület A rendszer ismeri a térségben rendelkezésre álló összesített önkéntes képességet.
Így a három szint összeér. Tűzoltó → ÖTE → térség → ország.
Ennek persze előtte számos jogi, szervezési feltétele van.
A hatlépcsős kompetenciaút
Erre épülhetne egy olyan modell, amelyben az önkéntes tűzoltó fejlődése nem egyszerű tanfolyamlista:
- Alapkompetencia – biztonságosan részt tud venni?
- Beavatkozási kompetencia – végre tudja hajtani a rábízott feladatot?
- Specializáció – milyen speciális feladatra építhetünk rá?
- Vezetői kompetencia – képes embereket, eszközöket és információt vezetni?
- Oktatói–mentori kompetencia – képes mások fejlődését támogatni?
- Kompetenciafenntartás és fejlesztés – ma is képes rá?
Ez nem hat kötelező tanfolyamot jelent, hanem egy életciklust.
A finanszírozásnak is követnie kell a képességet
Ha a rendszer elismeri a bizonyított képességet, akkor hosszabb távon a finanszírozásnak is kapcsolódnia kell hozzá. Más támogatási logikát indokolhat egy alapvető közösségi ÖTE, egy önálló beavatkozásra képes egység és egy speciális regionális képességközpont.
Így a támogatás nem pusztán a szervezet létezését, hanem a társadalom számára biztosított mentési értéket is finanszírozhatná.
Nem külföldi rendszert kell lemásolni
Ausztria a helyi beágyazottságot, Németország a közös kompetenciát és interoperabilitást, Finnország a kompetenciafenntartást, Hollandia a rugalmas önkéntesi működést, Észtország a digitális és riasztási integrációt, Szlovénia a specializációt, Görögország pedig a nemzetközi műveletek támogatásának új szerepeit mutatta be.
Ezekből lehet magyar rendszert építeni. Nem másolatot.
Mit jelent ez Magyarországnak?
A következő évtized legfontosabb kérdése talán nem az lesz, hogy kell-e még önkéntes tűzoltóság. Hanem az, hogy hogyan tudjuk a már meglévő önkéntes erőt a lehető legnagyobb társadalmi biztonsági értékké alakítani.
A válasz egy olyan rendszer lehet, amelyben:
- a képzés kompetenciát épít,
- a digitalizáció láthatóvá teszi a képességet,
- a riasztási rendszer felhasználja ezt az információt,
- a finanszírozás ösztönzi a képesség fenntartását,
- a település pedig nem egyszerűen ÖTE-t támogat, hanem saját biztonsági képességét erősíti.
Ez lehet a Magyar ÖTE 2035 egyik legfontosabb üzenete:
Az önkéntes tűzoltó nem „olcsóbb tűzoltó”. Ő egy olyan közösségi erőforrás, amely megfelelő képzéssel, kompetenciafenntartással, digitalizációval és rendszerbe illesztéssel a magyar mentő tűzvédelem egyik legfontosabb stratégiai képességévé válhat.
|