|
Idén ősszel egymás után több önkéntes tűzoltó egyesületet is kiraboltak Magyarországon. Szeptemberben Budakeszin feltörték az önkéntes tűzoltó egyesület egyik autóját, és nagyjából 700 ezer forint értékű felszerelést vittek el belőle, köztük láncfűrészeket és tűzoltólámpákat. Októberben ismeretlenek a Győr-Moson-Sopron megyei Lövőn a szertárba törtek be, és az ott álló tűzoltóautóból elvitték a műszaki mentéseknél használt akkumulátoros feszítő-vágót. Novemberben Bátonyterenyén a speciális mentő és önkéntes tűzoltó egyesület raktárából mintegy 2,4 millió forint értékű felszerelés tűnt el: aggregátorok, szivattyúk, de még csapok és vezetékek is. A tettesek a gázvezeték bronz alkatrészét is leszerelték, így nagy mennyiségű gáz áramlott ki, ami robbanásveszélyes helyzetet teremtett.
Ezek a hírek elsőre helyi bűnügynek tűnhetnek. Valójában mindegyik eset egy, sőt adott esetben több település biztonságát érinti.
Egy ellopott eszköz pótlása évekbe telhet
Az önkéntes tűzoltó egyesületek szűkös anyagi keretből működnek. Az eszközeiket jellemzően pályázati pénzből, önkormányzati támogatásból, adományokból és a tagok saját munkájával szerzik be, sokszor évekig gyűjtve egy-egy drágább felszerelésre. Egy hidraulikus vagy akkumulátoros feszítő-vágó, egy nagy teljesítményű aggregátor vagy egy szivattyú ára egy kisebb egyesület éves költségvetésének jelentős részét is elviheti.
Ha egy ilyen eszközt ellopnak, az egyesületnek általában nincs tartaléka, amiből azonnal pótolhatná. A biztosítás, ha egyáltalán van, gyakran nem fedezi a teljes kárt. A következő pályázati kiírásra hónapokig kell várni, és az elbírálás is időbe telik. Ráadásul a betöréssel járó rongálás, a feltört ajtók, a megrongált járművek és közművek helyreállítása további kiadást jelent, mielőtt egyáltalán új felszerelésre gondolhatnának.
Az anyagi kár mellett erkölcsi kár is éri az egyesületeket. Az önkéntesek a szabadidejüket és gyakran a saját pénzüket áldozzák mások védelmére. Nehéz feldolgozni, hogy épp tőlük lopnak.
Ha nincs eszköz, nincs beavatkozás sem
A hazai tűzoltás és műszaki mentés rendszere nagymértékben épít az önkéntes tűzoltó egyesületekre. Számos településen ők érnek ki elsőként a helyszínre, sok helyen pedig ők az egyetlen helyben elérhető erő, amíg a hivatásos egységek meg nem érkeznek. A katasztrófavédelem a beavatkozások megszervezésekor számol velük, a feladatukhoz igazodó eszközökkel és felkészültséggel.
Ha egy egyesület elveszíti a felszerelését, kiesik ebből a rendszerből, vagy csak korlátozottan tud részt venni benne. Feszítő-vágó nélkül egy közúti balesetnél nem lehet kiemelni a roncsba szorult embert. Szivattyú nélkül nem lehet elhárítani a belvizet vagy a pincéket elöntő vizet. Aggregátor nélkül egy éjszakai beavatkozásnál nincs világítás és áram. Láncfűrész nélkül nem lehet eltakarítani a viharban kidőlt fákat.
Egy baleset vagy tűz esetén a perceken múlhat, hogy sikerül-e megmenteni valakit. Ha a helyi önkéntesek nem tudnak beavatkozni, a segítségnek messzebbről kell érkeznie, ami értékes időt vehet el. Az ellopott eszköz hiánya így szó szerint emberéletekbe kerülhet. A beavatkozások szervezését is megnehezíti: más egységeket kell átcsoportosítani, ami máshol okozhat hiányt.
Hová kerülnek az ellopott eszközök?
Az önkéntes tűzoltóktól ellopott felszerelések jó része ipari vagy speciális eszköz. Hétköznapi háztartási használatra túl nagyok vagy túl drágák, ezért elképzelhető, hogy az elkövetők szűkebb körben próbálják eladni őket.
- Online apróhirdetési oldalak és közösségi csoportok: a lopott eszközök gyakran a piaci ár töredékéért bukkannak fel hirdetésekben. A gyanúsan olcsó aggregátor, szivattyú, láncfűrész vagy mentőszerszám olyan vevőhöz is eljuthat, aki nem sejti, honnan származik az áru, vagy szándékosan nem kérdez rá.
- Építőipar és kisvállalkozások: az aggregátorok és a nagy teljesítményű szivattyúk az építkezéseken, alapozási munkáknál, áramellátás nélküli területeken keresettek, így a vállalkozói körben is gazdára találhatnak.
- Ismeretségi kör és személyes eladás: sok lopott eszköz hirdetés nélkül, „egy ismerős ismerősén” keresztül kerül új tulajdonoshoz.
- Színesfém-felvásárlók: a leszerelt vezetékek, csapok és bronz alkatrészek a hulladékfém-piacra vándorolnak. A törvény ugyan szigorú szabályokat ír elő, de az illegális átvevőhelyeken a rezet és a bronzot gyorsan készpénzre váltják.
Speciális mentőeszközöknél, például egy feszítő-vágónál vagy egy kifejezetten tűzoltói felhasználásra gyártott szerszámnál, kevés a legális ok arra, hogy egy magánszemély használtan, olcsón kínálja.
Mit tehetünk mi?
A tolvajok csak akkor tudnak profitálni a lopásból, ha van, aki megvegye a lopott eszközt. Ezért sokat számít, hogyan viselkednek a vásárlók.
- Ne vegyünk bizonytalan eredetű, gyanúsan olcsó eszközt! Ha egy szinte új aggregátort, szivattyút vagy mentőszerszámot a valós ár töredékéért kínálnak, legyünk óvatosak.
- Kérdezzünk rá az eredetre! Kérjünk számlát, garanciajegyet vagy bármilyen igazolást a vásárlásról. Ha az eladó kitér a kérdés elől, ne vásároljunk.
- Figyeljünk a jelekre! Gyanús, ha valaki egyszerre több hasonló eszközt árul, ha a gyári azonosító vagy sorozatszám le van csiszolva, illetve ha a felszerelésen egyesületi felirat, matrica vagy jelölés nyoma látszik.
- Jelezzük a gyanút! Ha egy hirdetés vagy ajánlat egy ellopott eszközre emlékeztet, értesítsük a rendőrséget, vagy jelezzük az érintett egyesületnek. Egy apró jelzés is segíthet abban, hogy az eszköz visszakerüljön oda, ahol életeket ment.
A szakmában dolgozók – építőipari vállalkozók, gépkereskedők, gépkölcsönzők, fémfelvásárlók – különösen sokat tehetnek, hiszen hozzájuk nagyobb eséllyel jutnak el az ilyen ajánlatok.
Milyen jogi következményekkel jár?
A Btk. szerint az elkövetők és a lopott holmit átvevők is súlyos büntetésre számíthatnak.
- A tolvajok (lopás és rongálás): a bátonyterenyei esetben a közel 2,4 millió forint nagyobb értéknek minősül. Az ilyen értékre elkövetett lopás alapesetben három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. Ha betöréssel, azaz dolog elleni erőszakkal követik el, a büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés.
- A vásárlók (pénzmosás, korábban orgazdaság): aki megvesz, megőriz vagy továbbad egy lopásból származó eszközt, pénzmosást követ el. Ezért akár öt évig terjedő szabadságvesztés is kiszabható.
- A fémátvevők: ha egy fémkereskedő engedély nélkül vagy a kötelező személyazonosítás megkerülésével vesz át egyértelműen közművekből vagy intézményekből származó fémhulladékot, a büntetőjogi felelősség mellett bírságot és a telephely azonnali bezárását kockáztatja.
Az önkéntes tűzoltók eszközei mindannyiunkat védenek
Az önkéntes tűzoltók felszerelése nem egy egyesület magántulajdona a szó hétköznapi értelmében. Ezeket az eszközöket a közösség védelmére szerezték be, és akkor veszik elő őket, amikor valaki bajba kerül: egy balesetnél, egy tűznél, egy viharban vagy árvízben. Aki lop tőlük, vagy megveszi a lopott eszközt, egy egész település biztonságát veszélyezteti. Ha odafigyelünk, honnan származik, amit megveszünk, és jelezzük a gyanús ajánlatokat, azzal közvetlenül segítünk abban, hogy a segítség legközelebb is időben megérkezzen.
|