Az önkéntes tűzoltó nem főállású tűzoltó

Ezzel persze nem fedeztük fel a spanyolviaszt, de erről az egyszerű tényről, hajlamosak vagyunk megfeledkezni: az önkéntes tűzoltó a legtöbbször nem munkaidőben tűzoltó. Dolgozik. Családja van. Ingázik. Vannak kötelezettségei. Ezért az önkéntesek képzési rendszerének nem az a feladata, hogy a hivatásos tűzoltó munkarendjét „lemásolja”, netán igazodjon a képzést végző hivatásos munkaidejéhez.

A képzésének feladata az, hogy ugyanazt a biztonságos kompetenciaszintet más tanulási szervezéssel biztosítsa.

Abból indulnak ki, hogy az önkéntesek ideje korlátozott. A szakmai követelmény azonban nem lehet alacsonyabb – tehát a képzésnek kell okosabbá válnia.

A holland tapasztalat

Hollandiában mintegy 20 ezer önkéntes tűzoltó dolgozik a rendszerben. A hivatalos és szakmai leírások szerint ezek az emberek a tűzoltás mellett saját munkájukat és családi életüket is viszik. Ez a helyzet Magyarországon is ismerős.

A kérdés ezért nem az, hogy „miért nem tud az önkéntes ugyanannyi időt képzésre fordítani, mint a hivatásos?”

Hanem az: hogyan lehet ugyanazt a szükséges kompetenciát hatékonyabban megszerezni?

A digitális tanulás nem divat, hanem lehetőség

Észtországban például az önkéntes tűzoltói alapképzés elméleti része részben e-learning formában is teljesíthető, míg a gyakorlati képzés személyes környezetben történik. Ez nagyon fontos különbség. Nem mindent kell és lehet online megtanulni. De, amit lehet, azt nem feltétlenül kell minden alkalommal tanteremben megtanítani.

A szabályok, eljárások, elméleti alapok, veszélyismeret, taktikai előkészítés vagy egyes ismétlő modulok digitálisan is hozzáférhetők lehetnek. A gyakorlati készségeket pedig a gyakorlótéren kell megtanulni és ellenőrizni.

Blended learning: amikor a technológia időt ad vissza

A jövő önkéntes tűzoltói képzése ezért várhatóan három elemet kombinál:

• online tanulás
• + jelenléti gyakorlat
• + valós vagy szimulált alkalmazás.

Ehhez társulhatnak VR- és szimulációs megoldások is. A digitális rendszer ráadásul azt is megmutathatja, hogy az önkéntes mit teljesített már, milyen kompetenciája jár le, milyen gyakorlat hiányzik még. Így a képzés személyre szabható.

Nem mindenki ugyanabban az időben tanul

A hagyományos képzés egyik problémája, hogy mindenkit ugyanarra az időpontra hív. A digitális rendszer viszont lehetővé teszi, hogy az önkéntes este, hétvégén vagy akár több rövid részletben tanuljon.

A gyakorlati napokat pedig valóban a gyakorlati készségek megszerzésére lehet fordítani. Ez különösen fontos lehet a fiatalabb generációk bevonásánál és megtartásánál.

A rugalmasság nem engedmény

Fontos különbséget tenni. A rugalmas képzés nem jelent könnyebb képzést. Más időbeosztást jelent.

A kompetenciakövetelmény ugyanaz maradhat, miközben a tanulás módja alkalmazkodik az önkéntes életéhez. Ez az egyik legfontosabb európai tanulság.

Mit jelent ez Magyarországnak?

Magyarországon érdemes lenne kialakítani egy ÖTE Digitális Tanulási Rendszert, amelyben az elméleti modulok nagy része idő- és helyfüggetlenül elvégezhető.

Ehhez kapcsolódhatna:

• digitális kompetenciaútlevél;
• lejáró kompetenciák figyelése;
• gyakorlati képzési napló;
• e-learning;
• videós oktatás;
• szimuláció;
• VR-alapú taktikai tréning;
• oktatói visszajelzés;
• peer assessment.

Az előadók szerint a cél nem az, hogy az önkéntes kevesebbet tanuljon. Hanem az, hogy kevesebb elvesztegetett idővel, jobban szervezhető módon és mérhető eredménnyel tanuljon.