A bizonyítvány még nem olt tüzet

„Aki egyszer megtanulta, hogyan kell végrehajtani egy feladatot, nem feltétlenül képes ugyanazt a feladatot évekkel később, stresszhelyzetben, biztonságosan végrehajtani.” – ez volt a fő mondanivalójuk az egyes országok előadóinak.

Európában egyre inkább a kompetencia kerül középpontba

Ausztriában a képzés egyik meghatározó gondolata a „tanfolyamtól a tanulási eredményig” történő elmozdulás. A kompetenciákat olyan módon írják le, hogy a tűzoltó mit tud, mit képes végrehajtani, és mit sajátított el olyan szinten, hogy önállóan és megbízhatóan alkalmazza.

A kompetenciákat szerepkörökhöz rendelik: tűzoltó, rajparancsnok, alegységvezető, légzőkészülékes, speciális beosztások stb. Ez egészen más gondolkodás, mint az egyszerű óraszám-alapú képzés.

Finnország: a kompetencia fenntartása

A finn modellben az önkéntes/szerződéses tűzoltók képzése nem egyszeri belépési folyamat. A képzéshez, gyakorláshoz és kompetenciafenntartáshoz digitális nyilvántartási megoldások is kapcsolódnak.

A logika egyszerű: megszerezni – alkalmazni – gyakorolni – igazolni – fenntartani.

Ez különösen fontos az önkénteseknél, hiszen ők nem minden nap találkoznak tűzesettel.

Miért különösen fontos ez az önkénteseknél?

A hivatásos tűzoltó szolgálatban rendszeresen találkozik felszerelésekkel, eljárásokkal, riasztásokkal és csapattársaival. Az önkéntesnek lehet, hogy két hét, egy hónap vagy még hosszabb idő telik el két beavatkozás között. Ezért nála a kompetencia frissessége különösen fontos.

Nem elegendő azt tudni, hogy valaki öt éve elvégzett egy tanfolyamot. Azt is tudnunk kell, hogy ma is képes-e biztonságosan végrehajtani a feladatot.

A moduláris képzés lehet a megoldás

Az európai példák egyik közös iránya a modularitás. Nem feltétlenül egyetlen hosszú képzési blokkban kell mindent megtanulni.

Lehet:

• alapkompetencia;
• beavatkozási kompetencia;
• gépjárművezetés;
• műszaki mentés;
• láncfűrészes beavatkozás;
• vízkár-elhárítás;
• szabadtéri tűz;
• veszélyes anyag;
• drón;
• elektromobilitás;
• energiatároló;
• vezetői kompetencia;
• oktatói/mentori kompetencia.

Így az ÖTE saját kockázati környezetéhez is jobban illesztheti a képességfejlesztést.

Nem mindenki ugyanazt tudja

Ez nem a szakmai színvonal csökkentését jelenti. Éppen ellenkezőleg.

Ha egy 15 fős ÖTE-ből öt ember műszaki mentésben, négy szabadtéri tűzben, három vízkár-elhárításban, két drónkezelésben és három vezetői feladatokban erős, akkor az egység összességében szélesebb képességspektrumot biztosíthat. A lényeg az, hogy a feladat és a kompetencia összekapcsolódjon.

Mit jelent ez Magyarországnak?

A magyar önkéntes tűzoltói képzés egyik legfontosabb jövőbeli fejlesztési iránya lehet a „tanfolyamközpontú rendszerből kompetenciaalapú rendszerbe” történő átmenet. Ehhez szükség lenne egy országos ÖTE kompetenciakatalógusra, digitális kompetencia-nyilvántartásra és időszakos validációra.

A kérdés 2035-ben ne az legyen:

„Milyen tanfolyamot végzett?” Hanem: „Milyen feladatot képes ma biztonságosan és bizonyítottan végrehajtani?”