A legveszélyesebb útszakaszok tűzoltói szempontból

Tűzoltói szemmel kicsit fordítva gondolkodunk. Azt keressük, hogy melyek a Balatoni körüli utak tűzoltói beavatkozási szempontból legveszélyesebb szakaszai és melyek az ott keletkezett tűzesetek és műszaki mentések fő jellemzői? Ez ugyanis segíthet a felkészülésben.

A) 71-es főút (Északi part)

• Kiemelt veszélyzónák:
  • Balatonalmádi – Balatonfüred – Csopak szakasz: Sűrű körforgalmak, kanyargós nyomvonal, nagyszámú gyalogos- és kerékpáros-átkelő, valamint jelentős helyi és átmenő forgalom.
  • Balatonakali – Balatonszepezd – Révfülöp közötti szakasz: Keskeny úttest, fa- és fasor-közeli szakaszok, szintbeni vasúti átjárók.
  • Keszthelyi elkerülő és a 71-76-os főutak csomópontja (Fenékpuszta): Nagy kanyarok, nehézgépjármű- és tranzitforgalom találkozása jellemzi.
• Kockázatok: 2x1 sávos, elválasztatlan pályatest. Zsúfoltság esetén a járművek áttérnek a szembejövő sávba, ami súlyos, feszítő-vágót igénylő frontális ütközéseket eredményez.

B) 77-es főút (Veszprém – Tapolca, a „háttérút”)

• Kiemelt veszélyzónák:
  • Kapolcs, Pula és Monostorapáti átkelési szakaszai: Kanyargós, emelkedőkkel és lejtőkkel teli hegyvidéki jellegű nyomvonal.
• Kockázatok: Sokan használják a 71-es főút dugóinak elkerülésére (pl. Művészetek Völgye idején). A nagy sebesség, az elhibázott előzések és a szűk úttest miatt gyakoriak a fának csapódásos és árokba borulásos műszaki mentések.

C) 710-es főút (Balatonakarattya – Balatonfűzfő elkerülő)

1. A balatonakarattyai csomópont (0–2-es km)

• Kockázat: Pályaelhagyás és ráfutásos ütközések.

2. Balatonfőkajár és Papkeszi (4–11-es km)

• Kockázat: Frontális ütközések és tömeges karambolok, árokba borulások is gyakoriak.

3. A balatonkenesei és papkeszi (8–9-es km)

• Kockázat: Utoléréses és kereszteződési balesetek.

4. A balatonfűzfői végcsomópont (71-es út találkozása, 13–14-es km)

• Kockázat: Torlódás miatti ráfutás.

Kockázatok: Gyorsforgalmi jellegű, magas átlagsebességű szakasz. A szintbeni csomópontoknál és a 2x1 sávos részeken a nagy sebesség miatt a frontális és ráfutásos balesetek kimenetele szinte mindig súlyos vagy halálos, magas energia-átadással járó műszaki mentést igényel.

D) M7-es autópálya

• Szabadbattyán és Polgárdi határa (70–80-as kilométerszelvény)

Kockázat: A Balaton északi és déli partjára ágazó forgalom előtti utolsó nagyobb egyenes szakasz.

Baleseti forma: A sofőrök fáradtsága vagy a figyelmetlenség miatt gyakoriak a pályaelhagyásos, szalagkorlátnak ütközéses balesetek.

Balaton-parti szakaszán (Balatonvilágostól Balatonszentgyörgyig)

1. Balatonvilágos és Siófok-Kelet határa (90–98-as km)

• Kockázat: Ez az autópálya egyik legkritikusabb pontja. Itt ágazik le a 71-es főút az északi part felé, és itt szűkül le a pálya Budapest felé tartva 3 sávról 2 sávra.
• Baleseti forma: Kiemelkedően gyakoriak a tömeges, utoléréses balesetek. A hétvégi csúcsidőszakokban az északi partról érkező forgalom hirtelen torlódást okoz a felhajtónál, a belső sávban haladók pedig későn észlelik a megtorpanó sort.

2. Siófok-Centrum és Zamárdi határa (105–115-ös km)

• Kockázat: A nyári hétvégéken a Siófokra vagy a Zamárdi fesztiválokra, strandokra tartó tömeg miatt a kihajtó sávok sokszor a leállósávig visszatorlódnak.
• Baleseti forma: A sávváltás és a hirtelen fékezések miatti ráfutások. Sok külföldi vagy rutintalan sofőr az utolsó pillanatban eszmél fel, és vág át a belső sávból a lehajtó felé, ami súlyos ütközéseket eredményez.

3. Balatonlelle és Balatonboglár térsége (135–143-as km)

• Kockázat: Egyenes, nyílt szakasz, ahol a sofőrök hajlamosak monoton módon vezetni, vagy a figyelmüket eltereli a belső sávban lassan haladó, nézelődő autósok sora.
• Baleseti forma: Pályaelhagyásos balesetek és szalagkorlátnak ütközések. Itt a fáradtság, a mikroalvások, valamint a hirtelen lecsapó balatoni viharok miatti vízátfolyások okozzák a legnagyobb veszélyt.

4. Fonyód és Balatonfenyves határa (150–160-as km)

• Kockázat: Ahogy a forgalom ritkul nyugat felé, a járművek sebessége megnő, viszont a tranzitforgalom (kamionok, Horvátország/Szlovénia felé tartó nyaralók) sűrűsége megmarad.
• Baleseti forma: Durva, nagy sebességű ütközések. Gyakori, hogy a belső sávban nagy tempóval érkező autók rohannak bele a külső sávból szabálytalanul vagy túl lassan előzni kezdő járművekbe.

Specifikus balatoni kockázati tényezők

• A hirtelen „Balaton-effektus”: Nyáron egy hirtelen jött zápor során a hőmérséklet gyorsan leesik, a pálya aszfaltja csúszóssá válik, a látótávolság másodpercek alatt minimálisra csökken. Ez tömeges, akár 10-15 autót érintő ráfutásos balesetekhez vezet.
• A vasárnap délutáni „menekülés”: A Budapest felé vezető oldalon Siófoktól Balatonvilágosig a vasárnap esti órákban állandósul a lökésszerűen mozgó dugó, ahol a követési távolság figyelmen kívül hagyása miatt menetrendszerűek a koccanások.

A műszaki mentések fő jellemzői a Balaton környékén

• Emberkimentés deformálódott karosszériából:
  • A 71-es és 77-es utakon a fának vagy oszlopnak csapódó, illetve árokba borult autók esetén a lemezek intenzív feszítése, vágása és hidraulikus emelők alkalmazása szükséges.
• Közlekedési infrastruktúra és vasút közelsége:
• Az északi parton a 71-es főút sok helyen közvetlenül a 29-es vasútvonal mellett halad. A pályaelhagyásos baleseteknél a járművek nemritkán a vasúti töltésre vagy a sínre csúsznak, ami azonnali vasúti zárlatot és vasúti mentési eljárásrendet tesz szükségessé.
• A 71-es főút keskeny padkája és leállósávjának hiánya miatt teljes útzár nélkül szinte lehetetlen a gépjárműfecskendő, műszaki mentő biztonságos felállítása.
• Nyári dugókban a tűzoltók kijutási ideje megnőhet a torlódások miatt.
• Súlyos baleseteknél gyakori a mentőhelikopterek riasztása, amelyek számára az utat (vagy a közeli mezőt/parkolót) a tűzoltók biztosítják és világítják meg.
• Mentési folyosó és felvonulási nehézségek:
• Több társszerv egyidejű bevonása:

A tűzesetek fő jellemzői a tó körüli utakon

• Járműtüzek és aljnövényzet-tüzek kombinációja (Kiemelt kockázat!):
  • Különösen a mostani nyári szárazságban egy útszéli járműtűz (pl. motortér- vagy gumitűz) másodpercek alatt átterjed a száraz árokparti növényzetre, majd a Balaton-felvidéki Nemzeti Park védettséget élvező bozótosira, fenyveseire vagy nádi zónáira.
  • Egy egyszerű járműtűz így gyorsan kiterjedt szabadtéri tűzzé eszkalálódhat, amihez puttonyfecskendős és kéziszerszámos gyalogos egységek is kellenek a nehéz domborzati viszonyok miatt.
• Elektromos és hibrid járművek tüzei a strand- és elkerülő utak mentén:
• A Balatonnál kiemelkedően magas a modernebb, elektromos/hibrid autók aránya. Az ezeknél előforduló akkumulátortüzek oltása hosszas hűtést igényel, és a szállításhoz speciális oltókonténer/karantén-kijelölés szükséges. Ilyen helyzetekben az adott (Veszprém, Somogy vagy Zala) megye ügyelete intézkedik.
• Lakóautók, lakókocsik vagy túrafelszerelt gépkocsik tüzeinél fokozott a PB-gázpalackok jelenléte, amelyek felrobbanása közvetlen életveszélyt jelent a beavatkozó állományra és az úton tartózkodókra. Ezért, ezek felderítése és eltávolítása az elsődleges feladat.
• Kempingezők és nyaralók járművei (PB-gázpalack veszélye):

Tűzoltói összefoglaló áttekintés

A Balaton környéki közutak baleseti szempontból legveszélyesebb útszakaszai és csomópontjai az alábbiak szerint foglalhatók össze:

A cikk a Rescue Security & Safety IX projekt részeként jelent meg.

A projektet a Vidék- és Településfejlesztési Minisztérium és a Balaton Fejlesztési Tanács támogatta.