A rendezvényen európai, nemzeti és regionális szintű döntéshozók és szakemberek vettek részt, hogy stratégiai javaslatokat tegyenek a tűzvédelemről szóló, hamarosan megjelenő európai bizottsági közleményhez. A találkozón Belgium képviseletében Tom Van Esbroeck, a CTIF munkatársa is jelen volt.

Holisztikus megközelítés szükséges

A résztvevők egyetértettek abban, hogy az erdőtüzek egyre növekvő kockázatot jelentenek Európa számára, amely már ma is túlterheli a nemzeti mentőszervezeteket, és a tendencia az elkövetkező években tovább fog erősödni. A tüzeket nem csupán katasztrófa-eseményként, hanem klímavezérelt társadalmi és területi kockázatként kell kezelni, amely többféle szakpolitikai területen és hatóságon átívelő összehangolt fellépést igényel.

A szakértők hangsúlyozták, hogy az egészséges, aktívan kezelt tájak jelentik a védekezés első vonalát. A fenntartható erdőgazdálkodás, a legeltetés, a változatos földhasználat, az üzemanyag-menedzsment és a területrendezés mind hozzájárulhatnak a tűzintenzitás és a kitettség csökkentéséhez. A tűzálló tájak ráadásul további előnyöket is kínálnak a biodiverzitás, a vízvédelem, az egészségügy, a biológiai gazdaság és a vidéki vitalitás terén.

A kormányzás kulcskérdés

A hatékony irányítás kritikus tényezőként merült fel a vitában. Számos hozzászóló hangsúlyozta, hogy olyan integrált kormányzási modellekre van szükség, amelyek szisztematikusan összekapcsolják a környezetvédelmi, mezőgazdasági, földhasználati és polgári védelmi hatóságokat. Az EU szerepe ebben az lenne, hogy közös stratégiai irányt, elveket és iránymutatást adjon, ugyanakkor lehetővé tegye a megoldások regionális ökológiai és társadalmi-gazdasági kontextushoz való igazítását.

A helyi közösségeket és állampolgárokat alapvető szereplőkként azonosították, akik egyszerre lehetnek tüzek kirobbantói és első reagálók. A helyi hatóságok, földkezelők, gazdálkodók, önkéntesek és lakosok oktatással, tudatosítással, részvételi alapú kockázati tervezéssel és ösztönzőkkel való felhatalmazása központi jelentőségű az ellenálló képesség építésében.

Szektor-specifikus változások

A résztvevők különféle területeken szorgalmaztak változásokat a következő öt évre. A földhasználat, erdészet és mezőgazdaság terén elengedhetetlen az erdőtűz-megelőzési célkitűzések beépítése a jogszabályokba és finanszírozási keretekbe, valamint a földelhagyás problémájának kezelése.

A polgári védelemben és vészhelyzeti reagálásban elismerték az EU-szintű jelentős előrelépést, ugyanakkor figyelmeztettek, hogy a válaszrendszerek egyre inkább túlterheltek az egyidejű és szélsőséges események miatt. Az erdőtűz-reagálási kapacitások erősítésének együtt kell járnia a fokozott és jobban koordinált megelőzéssel, a tűz utáni elemzéssel és tanulással, valamint a korai felismerés javításával.

Akadályok és megoldások

A legfőbb gátként a széttagoltságot azonosították a felelősségek, finanszírozási források és jogi keretek között. A szakpolitikai elszigeteltség a környezetvédelem, mezőgazdaság, földhasználat és polgári védelem között akadályozza a holisztikus megközelítést. A rövid távú finanszírozási ciklusok és a válságvezérelt politikai prioritások korlátozzák a megelőzésbe való tartós befektetést.

A kerekasztal-beszélgetés a résztvevők szerint egy folyamatos szakpolitikai párbeszéd kezdetét jelzi. A folyamatos együttműködés és tanulás a különböző szektorok és kormányzati szintek között elengedhetetlen az Európa előtt álló növekvő erdőtűz-kihívás kezeléséhez.