Finanszírozás, jogállás, képzés és a tűzoltóságok együttműködése – a hazai mentő tűzvédelem legfontosabb kérdései kerültek napirendre Balatonföldváron.

Partnerség, fenntartható működés, változtatás

Az ülést Dobson Tibor ny. tű. vőrgy., az MTSZ elnöke nyitotta meg, aki jelezte elnöksége alatt nem konzultált Belügyminiszter az MTSZ tajaival. Ráadásul a belügyminiszter a tűzoltóságok jövőjéről egyeztetett, kiemelve, hogy partnerségre, a problémák megismerésére törekszik.

A belügyminiszter hangsúlyozta a partnerségi szemlélet és a nyílt szakmai párbeszéd fontosságát. Elismeréssel szólt az önkéntes tűzoltók munkájáról, akik szabadidejükben vállalnak közfeladatot. Hozzátette: a feladatok biztonságos és eredményes ellátásához megfelelő felszerelésre és kiszámítható működési feltételekre van szükség.

A megbeszélés középpontjában ezért is az állt, hogyan lehet a különböző fenntartású és jogállású tűzoltóságok működését összehangolni, a finanszírozásukat fenntarthatóbbá tenni, és a beavatkozási képességeket az ország egész területén megerősíteni. Jelezte, hogy az eszközpark összetétele, állapota és az eszközbeszerzés változást igényel, ugyanakkor a már elindított beszerzéseknél nem tudnak változtatni.

A miniszter tájékoztatása szerint a kormány 2027-re a korábbinál 10 százalékkal magasabb támogatási forrást tervez az önkéntes, önkormányzati tűzoltóságok működésére. A résztvevők ugyanakkor rámutattak, hogy a növekvő beavatkozási számok, az eszközpark elöregedése, a működési költségek emelkedése és a tűzoltók megtartásának nehézségei hosszabb távú megoldásokat igényelnek.

Egységesebb jogi és szervezeti keretek

Több felszólalásban is megjelent az igény a tűzoltóságok jogállásának és szabályozásának átfogó felülvizsgálatára. A résztvevők felvetették egy egységes törvényi szabályozás szükségességét, amely világosabban rendezné az állam, az önkormányzatok és az egyes tűzoltósági formák szerepét, működését és finanszírozását.

Matyóka Zoltán és más felszólalók a Magyar Tűzoltó Szövetség esetleges köztestületi jogállásának lehetőségét, az önkéntes tűzoltók közfeladat-ellátásának elismerését, valamint a beszerzésekhez kapcsolódó adózási kérdéseket is szóba hozták.

A belügyminiszter egyetértett azzal, hogy a jogi szabályozást és az állami, illetve önkormányzati szerepvállalást át kell tekinteni. Célként jelölte meg, hogy a különböző tűzoltóságok a hivatásos szervezetekkel összehangoltan működjenek, és ne maradjanak tűzvédelmi szempontból ellátatlan területek az országban.

Dr. Varga Ferenc tű. dandártábornok, a BM OKF főigazgatója szintén az egységesebb szabályozás fontosságát emelte ki. A továbblépéshez a résztvevők javaslatainak összegyűjtését és egyeztetést javasolt. Kiemelve a szakmai párbeszéd új alapokra helyezését.

Finanszírozás, járműbeszerzés és munkaerő-megtartás

Az önkormányzati tűzoltóságok képviselői a finanszírozás bizonytalanságaira, az elöregedő gépjárműfecskendőkre és a bérezési különbségekből eredő munkaerő-elvándorlásra hívták fel a figyelmet.

Pintér Richárd, az ÖTOSZ elnöke arra is rámutatott, hogy az önkormányzati tűzoltóságok pályázati lehetőségei korlátozottak, miközben a települések védelmében jelentős feladatot látnak el. A működési támogatás és az önkormányzatok szerepének kérdése ezért nem választható el egymástól.

A miniszter a felvetésekre reagálva a fenntartható finanszírozási rendszer kialakításának szükségességét hangsúlyozta. A gépjárműfecskendők beszerzésével kapcsolatos problémák áttekintését is jelezte, mivel az önkormányzati és önkéntes tűzoltók közel két évtizede nem kaptak lehetőséget járműbeszerzéseknél. A járműpark elöregedett. A miniszter jelezte, hogy a hivatásosoknál a járművek javítása jelent komoly kihívást, amiben új megoldásokat kell keresni.

A munkaerő megtartása és az utánpótlás biztosítása szintén kiemelt kérdésként jelent meg. A résztvevők szóba hozták a beavatkozásokhoz kapcsolódó többletköltségek kompenzálását, valamint azt is, hogyan lehetne a munkahelyi feltételeket úgy alakítani, hogy az önkéntes tűzoltók hosszabb beavatkozások után is vállalhassák feladataikat.

Képzés és utánpótlás: már az iskolában el kell kezdeni

A megbeszélésen többen hangsúlyozták, hogy az önkéntes tűzoltóság nemcsak beavatkozó kapacitás, hanem helyi közösséget formáló erő is. A fiatalok megszólítása, az iskolai tűzvédelmi oktatás és az ifjúsági tűzoltók képzése hosszú távon segítheti a szervezetek utánpótlását.

Füzy Andrea, a Heves Vármegyei Tűzoltó Szövetség elnöke is az iskolai képzés lehetőségeire hívta fel a figyelmet. A belügyminiszter jelezte, hogy a készülő Nemzeti alaptanterv megújítása lehetőséget teremthet a téma vizsgálatára, és kérte a konkrét javaslat kidolgozását és megküldését a Belügyminisztérium részére.

A képzés fejlesztésével kapcsolatban felmerült a regionális szervezés, a képzési idő rövidítésének és a gyakorlati elemek erősítésének lehetősége is. A résztvevők a moduláris, távoktatási elemeket is alkalmazó képzési formákban szintén lehetőséget látnak és erre tettek javaslatot.

A létesítményi tűzoltóságok sajátos helyzete

A létesítményi tűzoltóságok képviselői a feladatok és a munkakörülmények elismerését, valamint a hivatásos állományra vonatkozó egyes szabályok felülvizsgálatát is szorgalmazták. Nagy Gábor, a Repülőtéri Létesítményi Tűzoltó-parancsnokság parancsnoka a korkedvezményes nyugdíjazás kérdését vetette fel.

A miniszter tájékoztatása szerint a hatályos szabályozás jelenleg nem teszi lehetővé a felvetett megoldást, de a jogszabályi környezet felülvizsgálata napirenden van. A létesítményi tűzoltóságok és a hivatásos szervezetek közötti szakmai együttműködés erősítése a megbeszélésen szintén fontos szempontként jelent meg.

Közös munka a folytatásban

A tanácskozás zárásakor dr. Varga Ferenc főigazgató a közös gondolkodás és a konkrét szakmai javaslatok jelentőségét hangsúlyozta. Rámutatott arra is, hogy a beavatkozások számának növekedésével az önkéntes és önkormányzati tűzoltóságok szerepe tovább erősödik a mentő tűzvédelemben.

A megbeszélés egyik fontos tanulsága, hogy a tűzoltóságok jövőjéről nem lehet kizárólag szervezeti vagy finanszírozási kérdésként gondolkodni. A jogállás, a működési feltételek, a jármű- és eszközellátás, a képzés, az utánpótlás és a területi lefedettség egymással összefüggő elemei a rendszernek.

A következő időszak feladata a felvetett problémák és megoldási javaslatok rendszerezése, egyeztetése, majd a megvalósítható intézkedések kidolgozása lehet. Az MTSZ a szakmai párbeszéd folytatásában és a tűzoltóságok tapasztalatainak közvetítésében fontos szerepet vállalhat.