Déli part

• Fonyód – Balatonszentgyörgy – Keszthely szakasz: A délnyugati és északnyugati viharok itt okozzák a legtöbb fennakadást. Különösen a Balatonmáriafürdő és Balatonszentgyörgy közötti rész kitett, ahol a sűrű parti növényzet és a fák rendszeresen a felsővezetékre dőlnek.

• Lepsény – Siófok – Szántód szakasz: A déli part ezen szakaszán a nyílt pálya melletti fasorok a heves szélrohamok miatt könnyen kidőlnek, ami gyakran a tartóoszlopok törését és a hálózat teljes szakadását okozza.

Északi part

A legkritikusabb pontok keletről nyugatra haladva a következők:

1. Balatonfűzfő és Balatonalmádi határa (A fűzfői öböl íve)

• Konkrét helyszín: Balatonfűzfő állomás után, a Tobrok nevű városrész alatti mély bevágás, egészen Balatonalmádi (Káptalanfüred) határáig.
• Jellemzők: A vasút itt közvetlenül a magas, meredek, sűrűn fásított löszfal és domboldal aljában halad. A szélviharok a domb tetején és oldalában lévő fákat rendszeresen a sínekre és a felsővezetékre döntik, vagy a lezúduló eső mossa alá a gyökereiket.

2. Alsóörs, Csopak és Balatonfüred közötti szakaszok

• Konkrét helyszín: Alsóörs külterülete, a Kerekedi-öböl mögötti ív, valamint Csopak és Balatonfüred között a Csopaki-völgy alja.
• Jellemzők: A pálya itt eltávolodik a közvetlen vízparttól, és benyomul a Balaton-felvidéki dombok közé. A síneket mindkét oldalról sűrű, zárt tölgyesek és feketefenyvesek szegélyezik, amelyekből a viharos északnyugati szél rendszeresen tör le hatalmas ágakat a vezetékekre.

3. Aszófő, Örvényes és Balatonakali erdei részei

• Konkrét helyszín: Aszófő állomást elhagyva a Vörösmáli dűlő alatti rész, valamint Örvényes és Balatonakali között a Balkatanya és a fás legelők sávja.
• Jellemzők: Ez a szakasz egybefüggő erdős-bozótos területeken vág át. A fák itt gyakran közvetlenül a vasúti védősáv szélén állnak, így törzsük vagy lombkoronájuk dőlés esetén azonnal eléri a pályát.

4. Badacsonytomaj és Badacsonylábdihegy

• Konkrét helyszín: Badacsonytomaj és Badacsony állomások között, közvetlenül a Badacsony-hegy déli lejtőjének lábánál (a 71-es főút és a hegyoldal közé szorulva).
• Jellemzők: A bazalthegy meredek, erdős oldala és a laza vulkáni törmelékes talaj miatt a heves esőzésekkel kísért viharok során ez a szakasz rendkívül sérülékeny. A fák gyakran földcsuszamlásokkal vagy sárlavinákkal együtt indulnak meg a sínek felé.

Miért pont ezek a szakaszok érintettek?

• Uralkodó szélirány: A Balatonra lecsapó északnyugati vagy délnyugati viharok hatalmas széllökései pont a part menti sávot érik el a legnagyobb erővel.

• Talajszerkezet: A közvetlen vízparti, laza, homokos vagy ártéri talajban a fák gyökérzete kevésbé stabil, így a viharos szél könnyebben kifordítja őket tövestül.
• Védőtávolság hiánya: Sok helyen a vasúti pálya közvetlen közelében lévő magánterületek vagy sűrű üdülőövezetek fái nincsenek kellően visszavágva.

A cikk a Rescue Security & Safety IX projekt részeként jelent meg.

A projektet a Vidék- és Településfejlesztési Minisztérium és a Balaton Fejlesztési Tanács támogatta.