Cikksorozatunk záró részében azokat a témákat mutatjuk be, amelyek az EUFFAS tagországainak beszámolói szerint hosszú távon döntik el, hogy az önkéntes tűzoltóság fenntartható marad-e Európában: a közös képzés, az utánpótlás-toborzás, a közösségi felkészültség, valamint a tűzoltók társadalmi megbecsültsége és politikai érdekérvényesítése.

Csökkenő gyakorlati képzési lehetőségek

A holland delegáció beszámolója szerint Hollandiában mérhetően csökken a képzési órák száma és a valósághű gyakorlati szimulációk mennyisége, amit részben a szigorú környezetvédelmi szabályozás is okoz. Ennek következménye, hogy a független képzőszervezetek vagy biztonsági régiók egyre kevésbé tudják fedezni a valósághű gyakorlóterek fenntartásának költségeit. A delegáció szerint mind a szabályozás, mind az operatív lehetőségek terén elengedhetetlen a nemzetközi együttműködés.

Az önkéntesség vonzóvá tétele és a fiatalok bevonása

A bolgár delegáció a legrészletesebb javaslatot ebben a témakörben nyújtotta be. Rámutattak, hogy bár az önkéntes tűzoltók sok európai ország vészhelyzet-elhárítási rendszerének gerincét adják, a demográfiai változások, az urbanizáció, a megváltozott munkarendek és a növekvő operatív terhelés egyre nehezebbé teszik a toborzást és a hosszú távú megtartást, ezért összehangolt európai megközelítésre van szükség. Javaslatuk szerint az EUFFAS az önkéntesség vonzóvá tétele érdekében ösztönözhetné az önkéntes tűzoltók nagyobb társadalmi elismerését európai figyelemfelkeltő kampányokkal, nemzeti ösztönző rendszerek (adókedvezmények, oktatási kreditek, közlekedési kedvezmények) bevezetését, az önkéntesek foglalkoztatási, biztosítási és kártalanítási védelmének javítását, valamint azon munkáltatók támogatását, akik engedik dolgozóiknak, hogy munkaidőben is részt vegyenek vészhelyzeti bevetéseken.

A fiatalok bevonása terén a bolgár javaslat az ifjúsági tűzoltó- és kadétprogramok európai szintű támogatását, közös oktatási anyagok és gyakorlati tevékenységek kidolgozását, európai ifjúsági táborok, versenyek és cserekapcsolati programok szervezését, valamint a közösségi médián keresztüli, fiatalokra szabott toborzást javasolja, kiemelt figyelmet fordítva a nők és más alulreprezentált csoportok bevonására is. A határon átnyúló együttműködés terén ifjúsági tűzoltócserék, közös nemzetközi táborok és gyakorlatok, Erasmus+ és Európai Szolidaritási Testület-projektek, valamint közösen elismert ifjúsági képzési modulok kialakítását szorgalmazzák, kiegészítve nyelvi és interkulturális felkészítéssel a többnemzetiségű bevetések megkönnyítésére. A digitalizáció terén modern digitális toborzási kampányokat, online oktatási platformokat, mobilalkalmazásokat, valamint gamifikációs és interaktív oktatási eszközöket javasolnak a fiatalabb generációk elvárásainak megfelelően.

Közösségi felkészültség és korai oktatás

Szintén a bolgár delegáció vetette fel, hogy a felkészültségnek már jóval a felnőttkor előtt el kell kezdődnie. Javaslatuk szerint az EUFFAS szorgalmazhatná az alapvető tűzvédelmi és katasztrófa-felkészültségi ismeretek oktatását az általános és középiskolákban, gyakorlati foglalkozásokat a vészhelyzeti magatartásról és elsősegélynyújtásról, az iskolák, a helyi tűzoltóságok és az önkéntes szervezetek közötti együttműködést, valamint olyan oktatási programokat, amelyek erősítik az állampolgári felelősségvállalást, a szolidaritást és a közösségi ellenálló képességet, beépítve a klímaalkalmazkodást és a katasztrófakockázat-csökkentést is a tantervekbe.

Társadalmi megbecsültség és politikai érdekérvényesítés

A portugál delegáció szerint Portugáliában az önkéntes tűzoltók nem rendelkeznek olyan társadalmi státusszal, amely lehetővé tenné az önkéntes rendszer megfelelő elismerését és megbecsülését, ez pedig veszélyezteti az önkéntes tűzoltóság hosszú távú fenntarthatóságát. Bár egyes önkormányzatok saját hatáskörben biztosítanak kedvezményeket a területükön működő tűzoltóságoknak, nincs egységes, országos szintű juttatási modell, ami egyenlőtlenné és elégtelenné teszi az önkéntes tűzoltók társadalmi megbecsültségét.

A görög delegáció ehhez kapcsolódóan a politikai érdekérvényesítés tapasztalatait osztotta meg. Beszámolójuk szerint szövetségük hosszú ideje tartó, nyitott kommunikációs csatornát tart fenn a kormányzattal és az illetékes minisztériumokkal, a tartós nehézséget azonban nem elsősorban a követeléseik benyújtása, hanem azok tényleges megvalósítása jelenti – ezt tovább nehezítette a Görögország által 2010 és 2022 között átélt rendkívül nehéz gazdasági időszak. A szövetség rendszeres egyeztetéseket folytat az illetékes miniszterekkel és parlamenti képviselőkkel, bizonyítékokon alapuló, részletes tájékoztatást nyújtva a kollégáik mindennapi munkáját érintő, valamint pénzügyi, nyugdíj- és szociális jellegű kérdésekről, és jogalkotási viták idején fizikai jelenlétével is képviselteti magát. A beszámoló szerint jelenleg mind nemzeti szövetségi szinten, mind az európai szakszervezeti szövetségeken keresztül jelentős kezdeményezés zajlik az európai intézmények tájékoztatására és a témában való tudatosság növelésére, azzal a céllal, hogy az uniós rendelkezések, irányelvek és jogszabályok elfogadása rákényszerítse a nemzeti kormányokat azok tényleges végrehajtására.

A Magyar Tűzoltó Szövetséget az EUFFAS-ban dr. habil Cziva Oszkár képviseli.

Korábbi cikkeink a témában:

Közös európai szabványok és finanszírozás a tűzvédelemben

Európai javaslatok: nyugdíjkorhatár és egészségbiztosítás 

Veszélyes és egészségkárosító szakma: irányelvjavaslat a tűzoltókért 

Munkaidő-irányelv vita Európában: mit jelent a tűzoltóknak? 

Ki számít önkéntes tűzoltónak?