|
Ki számít önkéntes tűzoltónak?
2026. augusztus 25. 13:49 |
Cikksorozatunkban azt mutatjuk be, milyen szakmai háttérmunka folyik az EUFFAS-ban. A sorozat negyedik részében a belga és holland delegáció beszámolóját ismertetjük az önkéntes tűzoltók jogállásáról és az ún. Matzak-ítélet nyomán kialakult bizonytalanságról.
|
|
Az EUFFAS (Európai Tűzoltó Szövetség) tagországai közül a belga és a holland delegáció foglalkozott a legrészletesebben azzal a kérdéssel, hogy ki minősül önkéntes tűzoltónak, és milyen jogi keretek között látja el a szolgálatát. A téma azért is központi jelentőségű, mert – ahogy azt a korábbi cikkünkben a munkaidő-irányelvvel kapcsolatban bemutattuk – az Európai Unió Bíróságának Matzak-ítélete óta az önkéntesek jogállása és a rájuk vonatkozó munkaidő-szabályok Európa-szerte vitatott kérdéssé váltak. Emlékeztető: a Matzak-ügyA tűzoltói szolgálatra vonatkozóan két bírósági ítélet a meghatározó. A 2018-as Matzak-ügyben (C-518/15) az Európai Unió Bírósága egy belga önkéntes tűzoltó esetében mondta ki, hogy az otthoni készenléti idő munkaidőnek minősül, ha a rá vonatkozó korlátozások – például a rövid riasztási határidő – ténylegesen megakadályozzák a dolgozót a szabadidejének szabad eltöltésében. A bíróság emellett azt is rögzítette, hogy az irányelv szempontjából Matzak úr nemzeti jog szerinti önkéntes tűzoltói státusza nem releváns a "munkavállalóként" történő besorolása szempontjából, mivel ténylegesen, mások irányítása alatt, díjazás ellenében valós tevékenységet végzett a tűzoltóságnál. A 2018-as, ugyancsak belga vonatkozású ítélet (C-518/15) pedig azt is kimondta, hogy a tagállamok a hivatásos tűzoltók bizonyos kategóriáinál nem térhetnek el az irányelv "munkaidő" és "pihenőidő" fogalmaitól sem, tehát nem tarthatnak fenn vagy vezethetnek be az irányelvben foglaltnál kevésbé szigorú munkaidő-fogalmat. Egy 2021-es román ügyben pedig a bíróság azt is kimondta, hogy a munkáltató által előírt, kötelező szakmai továbbképzés ideje is munkaidőnek számít, még akkor is, ha az a rendes munkaidőn kívül, külső képző intézménynél zajlik. A belga modell: részletesen szabályozott, sajátos jogállásA belga delegáció beszámolója szerint Belgiumban az önkéntes tűzoltók a mentőzónák nélkülözhetetlen pillérét jelentik, akiket a hivatásosoktól elsősorban az különböztet meg, hogy a szolgálat nem a fő foglalkozásuk. Jogállásuk úgynevezett sui generis, vagyis sem az önfoglalkoztatottakéhoz, sem a hagyományos munkavállalókéhoz nem hasonlítható: az önkénteseket hat évre nevezik ki, ami – a zónatanács eltérő döntése hiányában – hallgatólagosan meghosszabbodik újabb hatéves időszakokra. A toborzás és a képzés szigorú útvonalat követ: a jelölteknek először szövetségi alkalmassági bizonyítványt (CAF) kell szerezniük készség-, kézügyességi és fizikai teszteken keresztül, majd a mentőzóna által szervezett versenyvizsgán kell részt venniük, gyakran szóbeli motivációs interjúval kiegészítve. Ezt egy akár hat évig is tartó gyakornoki időszak követi, amely alatt meg kell szerezniük a beosztásukhoz szükséges bizonyítványokat, a hivatásosokhoz hasonlóan pedig ötévente legalább 120 óra továbbképzésen kell részt venniük a szaktudásuk fenntartásához. Az önkéntesek elérhetőség alapján szervezett szolgálatot látnak el: a visszahívási szolgálat (call-back service) idején otthonról elérhetők és bevetésre készen állnak, de csak a tényleges beavatkozás ideje számít szolgálati időnek, míg az állomáson töltött ügyeleti idő teljes egészében beszámít. A zóna lakóhelyi kötelezettséget is előírhat annak érdekében, hogy az önkéntes meghatározott időn belül elérje az állomást, a szolgálati idő pedig – beavatkozások, gyakorlatok, ügyelet – 12 hónapos átlagban heti 24 órában van maximálva. Az önkéntesek nem rögzített havi fizetést, hanem szolgálati díjazást kapnak: óradíjat rendfokozat és szolgálati idő szerint (például kezdő tűzoltó esetén 8,86 euró/óra), pótlékot az éjszakai, szombati, vasárnapi vagy ünnepnapi szolgálatért, valamint egyes szakosodásokért járó juttatásokat. A zónának kötelessége biztosítást kötnie az önkéntesek munkahelyi baleseteire és szolgálat közbeni halálesetére. Az önkéntesek emellett előrelépési lehetőséggel is rendelkeznek: rendfokozatban léphetnek előre (tizedes, őrmester, hadnagy stb.) a hivatásosokéval azonos bizonyítvány- és értékelési feltételek mellett, sőt egy külön "professzionalizációs" eljárás keretében hivatásos tűzoltóvá is válhatnak. A rendszer legfőbb nehézségeiA belga beszámoló szerint a legnagyobb nehézséget a "szolgálati idő" és a "pihenőidő" elhatárolása jelenti – ez a kérdés áll az európai esetjog, köztük a Matzak-ítélet középpontjában is. A visszahívási szolgálat (otthoni elérhetőség) és az állomási ügyelet közötti megkülönböztetés, valamint a heti 24 órás szolgálati időkorlát – amelynek célja, hogy az önkéntesség ne váljon főfoglalkozássá, ami teljes munkavállalói kötelezettségekkel járna – összetett beosztásszervezést tesz szükségessé. Emellett a "sui generis" jogállás önmagában is törékeny: folyamatos jogszabályi finomhangolást igényel a hivatásosoktól való megkülönböztetés fenntartásához, az összeférhetetlenségek – például ugyanazon zónában egyszerre hivatásos és önkéntes tűzoltói szolgálat tilalma – kezeléséhez, valamint az előléptetési szabályok jogi vitáihoz. A belga Államtanács már meg is semmisített bizonyos, királyi rendeletben rögzített előléptetési feltételeket, például az ezredesi rendfokozat esetében. A holland helyzet: bizonytalanság a Matzak-ítélet nyománA holland delegáció ennél lényegesen rövidebb, de nem kevésbé aggasztó képet fest: beszámolójuk szerint jelenleg is a holland regionális és nemzeti hatóságok proaktív reakciójára várnak a Matzak-ítélettel kapcsolatban, ennek hiányában pedig az önkéntesek jogállása tisztázatlan Hollandiában. A delegáció ezért az önkéntes tűzoltói pozíció gyakorlati és jogszabályi megerősítése mellett érvel, mivel szerintük az önkéntesek nélkülözhetetlen pillérei a társadalmi ellenálló képességnek (reziliencia) és a hatékony tűzvédelmi szolgáltatásnak. A beszámoló arra is felhívja a figyelmet, hogy Hollandiában egyre több, állampolgári kezdeményezésű, önvédelmi jellegű szerveződés jelenik meg, ezek azonban jellemzően csak helyi szinten támogatottak, egységes jövőkép és ambíció nélkül működnek, és eltérő mértékű támogatásban részesülnek – a kockázatvállalásuk mértéke is jelentősen eltér egymástól. A delegáció szerint ezeknek a formálódó önkéntes kezdeményezéseknek a támogatása kettős élű kérdés: egyszerre segítheti a hivatásos jellegű önkéntes tűzoltói pozíciók megerősítését, és veszélyeztetheti a kiegészítő funkciók minőségének biztosítását, ha nem megfelelően kezelik. A Magyar Tűzoltó Szövetséget az EUFFAS-ban dr. habil Cziva Oszkár képviseli.
Korábbi cikkeink a témában: Európai javaslatok: nyugdíjkorhatár és egészségbiztosítás Veszélyes és egészségkárosító szakma: irányelvjavaslat a tűzoltókért |