A tűzoltói munka egészségügyi kockázatai

A görög delegáció beszámolója szerint a tűzoltás a nemzetközi szakmai és egészségügyi szervezetek – köztük az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és a Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség (IARC) – besorolása alapján hivatalosan rákkeltő tevékenységnek minősül. A beavatkozások során a tűzoltók korom-, azbeszt-, dízelkipufogó- és égő műanyagokból származó vegyi anyagoknak vannak kitéve, köztük policiklikus aromás szénhidrogéneknek, amelyek a kutatások szerint jelentősen megnövelik a mesothelioma, valamint a hólyag-, a prosztata- és a vastagbélrák kockázatát. A rendelkezésre álló adatok szerint a hivatásos tűzoltók szolgálat közben bekövetkező halálesetei mögött ma már gyakrabban áll rákos megbetegedés, mint égési sérülés vagy füstmérgezés.

A rák mellett a beszámoló további súlyos egészségügyi kockázatokra is felhívja a figyelmet: a fizikai megterhelés és a hirtelen mérgezőanyag-expozíció együttesen növeli a szívritmuszavarok és szívinfarktusok kockázatát, a rendszeres füstexpozíció krónikus tüdőkárosodáshoz, halláskárosodáshoz és mozgásszervi sérülésekhez vezethet, a traumatikus élmények és a megszakított alvásciklusok pedig a poszttraumás stressz-szindróma, a depresszió és a krónikus fáradtság gyakori előfordulásához járulnak hozzá. Ezekkel szemben a leghatékonyabb védekezési formaként a helyszíni fertőtlenítést, a korszerű légzésvédő eszközök használatát és a rendszeres orvosi szűrővizsgálatokat nevezi meg az anyag.

Javaslat: rák mint foglalkozási betegség

A görög delegáció külön is kiemeli, hogy a rákbetegség foglalkozási betegségként való elismerése alapvető fontosságú lenne az érintett tűzoltók és családjaik számára biztosítandó orvosi ellátás, jogi védelem és anyagi kompenzáció szempontjából. Több térségben már létező úgynevezett vélelmezési törvények (presumptive laws) alapján, ha egy tűzoltónál a jogszabályban felsorolt ráktípusok valamelyike alakul ki, a jogrendszer automatikusan feltételezi, hogy a betegség a szolgálattal áll összefüggésben – ez jelentősen megkönnyíti az érintettek és családtagjaik számára a kártérítési igények érvényesítését, hiszen nem szükséges hosszadalmas jogi eljárásban bizonyítani a munkahelyi eredetet.

Uniós irányelvjavaslat és szakpolitikai memorandum

A ciprusi és görög delegáció közösen egy konkrét irányelvtervezetet is megfogalmazott Európai irányelv a tűzoltói szakma veszélyes és egészségkárosító jellegének elismeréséről munkacímmel. A javaslat célja egy egységes európai keretrendszer létrehozása, amely hivatalosan elismerné a tűzoltói szakma különösen veszélyes és egészségkárosító jellegét, és minimumkövetelményeket írna elő a védelem, a létszámgazdálkodás és az egészségügyi monitorozás terén. A tervezet kulcselemei között szerepel a szakma hivatalos veszélyesként való elismerése, egységes minimum egészségügyi és biztonsági előírások bevezetése, a rák foglalkozási betegségként való elismerése, egy európai foglalkozási kockázati nyilvántartás létrehozása, minimális létszámszintek meghatározása a tűzoltóságoknál, valamint a felszerelések és a védelem uniós finanszírozási forrásokból történő támogatása. Az indoklás szerint a klímaváltozás miatt egyre gyakoribbá és intenzívebbé váló tüzek és katasztrófák tovább erősítik egy egységes európai szakpolitika szükségességét.

Az irányelvjavaslatot egy, az európai parlamenti képviselőknek szánt szakpolitikai memorandum is kíséri, amely összefoglalja a problémát – vagyis hogy a tűzoltók számos európai országban egységes uniós keret nélkül, magas kockázatú körülmények között dolgoznak –, valamint felsorolja, hogy a képviselők milyen konkrét lépésekkel segíthetik az ügyet: vita kezdeményezése az Európai Parlamentben, kérdések benyújtása az Európai Bizottsághoz, valamint a tűzoltó szervezetekkel való együttműködés az irányelvi kezdeményezés támogatása érdekében.

Az észt delegáció figyelmeztetése

Az észt delegáció ugyanakkor egy fontos kockázatra hívta fel a figyelmet: amennyiben a tűzoltói és mentőszolgálati szakma hivatalosan veszélyes és egészségkárosító munkakörként kerül elismerésre, ez a gyakorlatban veszélyeztetheti a jelenleg alkalmazott 24 órás szolgálati beosztás fenntarthatóságát. A két törekvés – a veszélyes munkakörként való elismerés és a hosszú műszakok fenntartása – potenciálisan kioltja egymást, ezért az észt delegáció szerint már a kezdetektől fogva kezelni kell ezt a kockázatot, nehogy a szakma védelmét célzó lépés végül a szolgálatszervezés ellen hasson.

A Magyar Tűzoltó Szövetséget az EUFFAS-ban dr. habil Cziva Oszkár képviseli.

Korábbi cikkünk a témában:

Európai javaslatok: nyugdíjkorhatár és egészségbiztosítás