Tradíció és innováció: múltbeli beavatkozások tanulságai és a jövő lehetőségei

A tűzoltás fejlődéséről szóló panel a szakma múltját és jövőjét egyszerre vizsgálta. Rajnai Attila, a BM Heros Zrt. vezérigazgatója, Vajda János, a DETKA Oktató Kft. ügyvezetője, Dr. Orosz Csaba, a Horoszcoop Kft. ügyvezetője, Dr. habil. Cziva Oszkár az MTSZ képviseletében, Dobson Tibor, az MTSZ elnöke, valamint Heizler György, a Védelem Online főszerkesztője arra keresték a választ, hogy az elmúlt évtizedek technológiai fejlődése milyen mértékben alakította át a beavatkozások hatékonyságát és biztonságát.

A résztvevők szerint a modern tűzoltótechnika jelentősen növeli a beavatkozások gyorsaságát és biztonságát, ugyanakkor a technológiai fejlődés új típusú képzési és üzemeltetési kihívásokat is teremt. A robottechnológia és a mesterséges intelligencia alkalmazása már nem távoli jövőkép, hanem egyre inkább gyakorlati kérdésként jelenik meg a szakmában. A panel fontos következtetése volt, hogy a technológia nem helyettesíti az emberi tapasztalatot, hanem annak kiterjesztéseként működik – a modern rendszerek célja nem az ember kiváltása, hanem a beavatkozók biztonságának növelése és a kockázatok csökkentése.

Speciális kockázatok, speciális válaszok: tűzoltás a repülőtereken

A repülőtéri tűzoltásról szóló panel a légiközlekedés speciális biztonsági környezetébe adott betekintést. Juhász Martin, a DETKA Oktató Kft. operatív igazgatója, Benkő Attila, a Hévíz-Balaton Airport Kft. ügyvezetője, valamint Schneider Péter, a Hungary Airlines Kft. safety managere a repülőtéri beavatkozások összetettségéről és a légiközlekedés rendkívül szigorú szabályozási környezetéről beszéltek.

A résztvevők hangsúlyozták, hogy a repülés azért számít a világ egyik legbiztonságosabb közlekedési ágazatának, mert a megelőzés, a szabályozás és a folyamatos képzés egyszerre és magas szinten van jelen a rendszerben. A panel során kiemelt figyelmet kapott a mentális és fizikai felkészítés szerepe is – egy repülőtéri esemény kezelése rendkívüli koncentrációt és felkészültséget igényel, és mintaként szolgálhat más iparágak számára is.

Innováció és szabályozás: hogyan követheti le a jogi környezet a technológiai fejlődést?

A „Statikus szabályozás vs. dinamikus innováció" című kerekasztal középpontjában az állt, hogy a technológiai fejlődés sebessége miként állíthatja kihívás elé a hagyományos szabályozási rendszereket. Lestyán Mária, a TSZVSZ elnöke, Reiner Róbert, a TMKE elnöke, valamint Papp Áron, a DETKA Oktató Kft. tűzvédelmi megbízottja több oldalról vizsgálták a kérdést: elegendő-e az előírások mechanikus alkalmazása, vagy a jövő tűzvédelme egyre inkább egyedi, kockázatalapú szemléletet kíván.

A beszélgetés egyik fontos üzenete az volt, hogy az innováció nem csupán új technológiák megjelenését jelenti, hanem teljes szemléletváltást igényel a tervezés, kivitelezés és üzemeltetés során is. Kiemelt téma volt az OTSZ fejlődése és annak szerepe abban, hogy a szabályozási környezet képes legyen gyorsabban reagálni az ipari-technológiai változásokra. A panel arra is rámutatott, hogy ugyanazon épülettípus kockázati besorolása sem kezelhető sablonszerűen, hiszen az üzemeltetés, az építészeti kialakítás és a bent tartózkodók sajátosságai jelentősen módosíthatják a tényleges veszélyszintet.

Ne utólag mentsünk, előzzük meg! – Környezetvédelem és iparbiztonság az első beavatkozás szemszögéből

A BMW debreceni gyárának, valamint a kelet-magyarországi térség meghatározó ipari létesítményeinek képviselőivel zajló kerekasztalon Mártha Dániel, a BMW Group Gyár Debrecen vezető tűzvédelmi specialistája, Sándor Tamás, a Cívis Safety Kft. környezetvédelmi megbízottja, Gulyás László, a DETKA Oktató Kft. BMW létesítményi tűzoltóságának vezetője, valamint Dr. Kovács Ádám, az EVE Power Hungary Kft. közkapcsolatokért felelős vezetője hangsúlyozták, hogy a preventív szemlélet ma már nem opcionális elem, hanem az iparbiztonság alapkövetelménye. A panel egyik központi témája az volt, hogyan kapcsolódik össze a tervezés, kivitelezés, engedélyezés és üzemeltetés folyamata a környezetvédelem és a hatékony első beavatkozás szempontjából.

Iparbiztonság a gyakorlatban: veszélyes anyagok kezelése a modern ellátási láncban

Az akkumulátoripar gyors fejlődése az iparbiztonság területén is teljesen új kérdéseket vet fel. A „Veszélyes anyagok kezelése a modern ellátási láncban" című kerekasztalon Bozsvári Ágnes, a Monifer Kft. Battery Division Leadere, Jakusch Pál, a Transz Kft. és a Palota Környezetvédelmi Kft. környezetvédelmi megbízottja, valamint Dr. Czimer Zsolt a Fire-Chem Kft. képviseletében a veszélyes anyagok – különösen az akkumulátorok – kezelésének gyakorlati és szabályozási kérdéseit elemezték.

A beszélgetés rámutatott arra, hogy az akkumulátorgyártás, az energiatárolás és a logisztika összetettsége miatt a tűzvédelem, a környezetvédelem, a munkavédelem és a katasztrófavédelem határai egyre inkább összemosódnak. Az ellátási lánc minden pontján – a csomagolástól a szállításon át a raktározásig – olyan speciális kockázatok jelennek meg, amelyek új típusú kontrollt és felkészültséget igényelnek. Külön hangsúlyt kapott a sérült vagy hulladék státuszú akkumulátorok kezelése, valamint az a kérdés, hogy a logisztikai folyamatokban részt vevő személyzet milyen felelősséggel és ellenőrzési kötelezettséggel rendelkezik.

Kockázatkezelés az iparban – vagyonvédelem és biztosítói szerep

A vagyonvédelem jövőjéről szóló panel során a résztvevők azt vizsgálták, hogyan változtatják meg a modern technológiák a komplex biztonsági rendszerek működését. Dr. Bérczi László, a Generali tűzvédelmi igazságügyi szakértője, Dr. Sutka Sándor, a Pannon Guard Zrt. elnök-vezérigazgatója, Kelemen Imre, a Pannon Guard Zrt. őrzés-védelmi igazgatója, Petrovánszki Gergő és Jankó Zoltán az EcoPro BM képviseletében egyetértettek abban, hogy a technológiai megoldások szerepe folyamatosan növekszik, ugyanakkor az emberi tényező továbbra is kulcsszerepet játszik a kritikus döntések során.

A biztosítói szemlélet különösen érdekes perspektívát adott a témának: a panel rávilágított arra, hogy a költségoptimalizálás és a megfelelő biztonsági szint közötti egyensúly megtalálása stratégiai jelentőségű kérdéssé vált. Szó esett az incidenskezelési protokollok standardizálhatóságáról, a skálázható biztonsági rendszerek kialakításáról, valamint a megbízói és szolgáltatói felelősség határvonalairól is. A résztvevők hangsúlyozták: a jövő vagyonvédelme már nem kizárólag őrzés-védelmi feladat, hanem integrált kockázatkezelési rendszerként működik.

Digitális lángőrök: informatika a modern tűzvédelem szolgálatában

A digitalizáció és az informatikai innováció szerepét vizsgálta a „Digitális lángőrök" című kerekasztal. Fodor Péter, az Alairt Aviation Services Kft. ügyvezetője, Pankotai Zsolt, a VR Solutions Hungary Kft. ügyvezetője, valamint Dr. Gilányi Attila, a Debreceni Egyetem Informatikai Karának egyetemi docense arra keresték a választ, hogyan emelheti új szintre az informatika a modern tűzvédelmi és beavatkozási rendszereket.

A beszélgetés középpontjában a VR-alapú szimulációk gyakorlati alkalmazása állt, különösen a veszélyhelyzeti döntéshozatal, a stresszhelyzetek kezelése, valamint a ritka, magas kockázatú események modellezése terén. A résztvevők hangsúlyozták, hogy az ipari és repülőtéri környezetekben a digitális tréningmegoldások jelentősen növelhetik a felkészültséget és a beavatkozások biztonságát. A panel egyik fontos üzenete, hogy a jövő tűzvédelme egyre inkább adatvezérelt és digitális alapokra épül majd, amelyben a technológiai vállalatok, az egyetemek és a szakmai szereplők együttműködése kulcsszerepet játszik. A résztvevők szerint az informatika már nem csupán támogató eszköz, hanem a modern tűzvédelem egyik meghatározó pillére.

Együttműködés nélkül nincs jövőálló biztonság

A Fire ProTech Summit kerekasztal-beszélgetéseinek talán legerősebb közös üzenete az, hogy a modern tűzvédelem és iparbiztonság már nem kezelhető elszigetelt szakterületekként. A technológiai fejlődés, az új ipari környezetek, az energiatárolás, a mesterséges intelligencia és az automatizáció olyan komplex kihívásokat teremtenek, amelyek kizárólag multidiszciplináris együttműködéssel kezelhetők hatékonyan. A konferencia világosan megmutatta: a jövő biztonsági rendszereinek alapja nem pusztán az innováció, hanem az innováció és a gyakorlati tapasztalat összehangolása.