Szendvicspanel

Ez egyszerre elég sok kérdés, de a legfontosabb tudásunk, hogy nem látunk a panel belsejébe, viszont tudni szeretnénk: hogyan viselkednek egy tűznél ezek a panelek?

Erre akkor figyelünk fel, ha látjuk, hogy vannak épületek, amelyek porig égnek, mások nem. 

Tudnunk kell, hogy a szendvicspanelek belsejében különböző elnevezésű hőszigetelő anyagok vannak – a legkülönfélébb elnevezésekkel: EPS, XPS, PUR, PIR, IPN, Quadcore, illetve a jól ismert kőzetgyapot –, amelyek különbözően reagálnak a tűzre. Egy 2014–2016 között lezajlott kísérletsorozat egyik állomásában a következők derültek ki:

• Az EPS-ről és az XPS-ről néhány próba kiderült, hogy hőre lágyul és égve csepeg, tehát ez mindenképen a gyorsan leégő kategóriába tartozik.
• A PUR falpanel heves lánggal és nagy füsttel égett és 8 perc alatt megsemmisült, kiégett belőle a hőszigetelő anyag, csak nyomokban maradt leveles pernye belőle.
• A PIR panel elkezdett barnulni, púposodni 2 cm mélységű repedésekkel, szenesedett fekete felülettel állta ki a tűz hatását. A láng elvétele után 1 percig még égett.
• Az IPN fapanelen a lánghatás helyén felületi szenesedést tapasztaltak a kísérlet vezetői, az alsó panelrészen, ahol a legintenzívebb volt a leadott hő hatása, mélyebb (1 cm-es) árkok képezik a repedéseket, a felső panelen csak felületi, mm-es mélységű 15-20 cm-es méretű szabálytalan repedések voltak. A PIR-nél nem volt után égés.

Az anyagveszteség a tűz után:

1. Kőzetgyapot panel 21%
2. IPN panel 31%
3. PIR panel 43%
4. PUR panel 90%
5. EPS, XPS 100%

Az első három panel megőrizte integritását és szigetelő képességét, annak ellenére, hogy jelentős hőterhelést kaptak. A meglepetés a kőzetgyapot panel tömegvesztesége volt, ami szakemberek szerint a panelhez használ ragasztóanyag miatt volt.

A kísérlet fázisai

Tűzoltástaktikai szempontból nem elhanyagolható az utolsó ábra, amely azt mutatja, hogy a különféle hőszigetelő anyagokkal készült szendvicspanel táblák hogyan arányulnak egymáshoz a felszabaduló hőmennyiséget illetően. Az első és az utolsó helyzett között huszonkétszeres a különbség!

Ebből az is következik, hogy egy ilyen épület tűz esetén célszerű felderíteni, hogy

• honnan indult a tűz?
• mikor keletkezhetett?
• milyen hőszigetelő anyag van a panelben?
• meddig és merre terjedhetett a kiérkezésig? Erre a hőkamera vagy a hőfénykép a legalkalmasabb.

A poszt a Rescue Security & Safety VIII projekt részeként jelent meg.

A projektet a Miniszterelnökség és a Balaton Fejlesztési Tanács támogatta

​